A szerves és szervetlen pigmenteket eredetük és kémiai tulajdonságaik alapján különböztetjük meg.
Forrás: A szerves pigmenteket állatokból, növényekből, ásványokból vagy mesterségesen szintetizált szerves vegyületekből vonják ki vagy szintetizálják. A szervetlen pigmenteket ércekből, ásványokból vagy szintetikus szervetlen vegyületekből vonják ki vagy szintetizálják.
Kémiai tulajdonságok: A szerves pigmentek molekulái általában összetett széntartalmú szerkezetekből állnak, színüket a szerves vegyület kémiai szerkezete határozza meg. A szervetlen pigmentek molekulái általában szervetlen elemekből állnak, színüket az elemek tulajdonságai és szerkezete határozza meg.
Stabilitás: A szervetlen pigmentek általában stabilabbak, mint a szerves pigmentek, és jobban ellenállnak a fénynek, savnak, lúgnak és hőnek. A szerves pigmentek bizonyos körülmények között lebomlanak vagy megváltoztathatják a színüket. Színtartomány: A kémiai szerkezetükben mutatkozó különbségek miatt a szerves pigmentek általában szélesebb színválasztékkal rendelkeznek, ami élénkebb színeket tesz lehetővé. A szervetlen pigmentek viszonylag szűk színválasztékkal rendelkeznek. Alkalmazási területek: A szerves pigmentek alkalmasak festékekhez, festékekhez, műanyagokhoz, papírokhoz és egyéb területekhez. A szervetlen pigmenteket széles körben használják kerámiában, üvegben, pigmentekben, bevonatokban és más területeken.

Meg kell jegyezni, hogy mind a szerves, mind a szervetlen pigmenteknek megvannak a maga előnyei és jellemzői, és a felhasználandó pigment kiválasztása a konkrét alkalmazási igényektől és a kívánt hatástól függ.